Az atlanti ciklonok az európai kontinens északi és nyugati felét uralják egy olyan mintázatban, amelyet nagyon jól ismerünk. Ebben a helyzetben a hőmérsékletek ismét 30 C fok környékére emelkedtek, sőt, meg is haladták ezt a küszöböt, így olyan érzést keltve, mintha a nyár visszatért volna.
Azonban már nem a nyár közepén vagyunk, és az intenzív örvény egy olyan egyensúlyhiány, amivel meg kell barátkoznunk, hiszen a jövőben gyakran fogunk vele találkozni.
Idén azonban egy “agyaglábakon álló” örvény ötletéről beszéltünk, amely rendkívül érzékenyen reagál a gyengülésekre, és most pontosan ezt látjuk.
Még egy ciklonokkal teli időszakban is, amelyről fentebb beszéltünk, néhány közepes szélességi anticiklon áthalad az Atlanti-óceánon, és megérkezik Európába, változásokat okozva az Azori-szigetek magjainak működésében.
Ez a könnyű zavar destabilizálja az örvényt, és megszakítja a poláris keringést, amely már nem olyan intenzív és erős, mint ahogy a nyári időszakban láthattuk. Ennek eredményeképpen a rendszer megváltozik, és egy erőteljes hideg légtömeg hatol be Európába, kiszorítva a meleg levegőt.
A közepes szélességi anticiklonok hajlamosak kelet felé migrálni, meridionális komponenssel a trópusi régiók felé, a közepes szélességek mentén, ahol fontos változásokat okoznak, amelyek megerősítik az időjárás változékonyságát, olyan helyzeteket teremtve, amelyek csapadékban gazdaggá válhatnak. Ezek a barikus központok gyenge regionális keringést tartanak fenn, főleg a kissé zavart örvény időszakaiban.
A nagy csapadékmennyiség kockázata
A modellezések fejlődése figyelemre méltó volt, és azonnal észrevehető volt a közepes szélességi anticiklonok jelenléte. Így, sok bizonytalanság és visszafordulás után, a becslések egy kettős blokkolási helyzetről egy Omega blokk kontextusához váltottak, amit azonban nem tudtak megerősíteni, és most visszatértünk az európai anticiklon kontextusához.
Azonban az Adriai-tenger északi részén, az Olaszországhoz közeli térségben a víz hőmérséklete nagyon alacsony, körülbelül 15 Celsius-fok. A régióban zajló ciklogenezis miatt nem lesz termikus kontraszt a hideg légtömeg és a tenger között.
Bár a médiából hallani lehetett az Ashley ciklon érkezéséről, de valójában csak egy normális őszi lehűlésnek vagyunk tanúi, amit már átélhettünk párszor életünk során és teljesen természetes.
Időjárás ma: Magyarország – 2024. november 7.
Magyarország mai időjárása Magyarországon ma nyugodt, késő őszi idő várható. Az ország nagy részén napos-fátyolfelhős idő lesz, csapadék nem valószínű. A reggeli órákban nyirkos, ködös…
Ciklogenezis a Fekete-tengeren?
Az esős epizód szombatról vasárnapra virradó éjszaka kezdődik északnyugat és délnyugat felől. A légtömeg erővel hatol be kiszorítva a meleg levegőt.
Ez a kiszorítás esőzéseket hoz, és néhány modellezés, például az Alaro modell, viharok kialakulását is előrevetíti, különösen a Pitești környékén, ami nem kizárt. A CAPE paramétereknek elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy támogassák a viharokat, ami nagy kockázatot jelent a két légtömeg közötti hőmérsékletkülönbség miatt.
Gyakorlatilag egy ilyen forgatókönyv esetén beszélhetünk viharokról, szélerősödéssel és helyenként akár jégesőről is. Ennek ellenére az Alaro modell egyértelműen jelzi, hogy az esti órákban a hőmérsékleteknek jelentősen csökkenniük kell, a viharokat esővé alakítva, és ez csak az első része a problémának.
Mivel a Fekete-tenger nagyon meleg a kevés előrenyomuló mediterrán ciklon miatt megtartotta a hőmérsékletét, így támogatja a ciklogenezist.
A tenger nyílt vízén a hőmérséklet 22-25 C fok között van, tehát termikus kontraszt jön létre, és ha a hideg levegő odaér, beszélhetünk egy új mélynyomás kialakulásáról, és ezzel összefüggésben a blokkolási kockázatok jelentősen megnőnek. Mögötte az európai anticiklon található, míg keleten, a Kazahsztán-Oroszország határ közelében egy másik anticiklon lesz.
Délkelet felé magas nyomású rendszer található, ami szintén blokkolni fogja a ciklont vagy mélynyomást, ha ezek kialakulnak, innen ered a nagyon nagy mennyiségű csapadék kockázata, amely még nem tűnt el, és a 24 órás előrejelzések változásának lehetősége is fennáll, ha az ensemble modellek túlságosan eltávolodnak a kontrolltagtól.
Hatások a talajszinten
Így hát, egy jelentős, de egyenlőtlenül eloszló esős epizódra számíthatunk a nagy hőmérsékleti változatosság és a barikus központok miatt. Ha azt mondjuk, hogy jelentős, természetesen szeptember hónapra gondolunk, melynek átlagos csapadékmennyisége az elmúlt 25 évben országos szinten 54 liter/m².
Mennyi lehet a minimális csapadékmennyiség?
A csapadék eloszlása egyenetlen lesz, ezért ismét jelentős egyensúlyhiányt fogunk látni a régiók között. Kelet-Oltenia például egy olyan terület, ahol a modellezések továbbra is szkeptikusak a hideg levegő irányából való érkezése miatt.
Ennek ellenére jelentős mennyiségű esőről beszélünk, amely elérheti a 25-30 litert négyzetméterenként. Ezek az értékek jelentősen meghaladják egy nem blokkolt mediterrán ciklon átlagos értékeit, de erős szélről is beszélünk, és a sebességbecslés tovább fog növekedni, ahogy a modellezések egyre inkább a blokkolás ötletére támaszkodnak.
Mivel a modell bizonytalan, ezért nem zárható ki a csapadékmennyiség csökkenése, sem növekedése.
Jelentős mennyiségek és változékonyság
A részletes modellezésekben jelentős csapadékmennyiségek is megjelennek, de hatalmas változékonyságot is mutatnak. Míg a vasárnap napközben havasesőre is számíthatunk az ország északi részének magasabb területein és a hegyekben, addig Munténiában valószínűleg nyári viharok dominálnak majd. Ezt sokan “klíma-káosznak” neveznék, pedig erről szó sincs. Ez csupán az örvény gyengülése a naptevékenység maximumának időszakában. Biztosak vagyunk abban, hogy hasonló forgatókönyveket találhatunk például 2014-ben is, amikor a naptevékenység maximuma az ősz és a tél határán volt.
A front az a terület, ahol a hideg levegő sokkal jobban összegyűlik a többi légtömeggel való ütközés miatt. Ugyanakkor beszélhetünk akár 30 C fok feletti hőmérsékletekről is a délvidéken szombat folyamán, sőt, még vasárnap is a délkeleti területeken.
Ezért az ország egy részén ez az epizód valóban őszi jellegű lesz, míg Munténiában sok modellezés szerint nyári viharokra lehet számítani.
A csapadékmennyiségek szintén rendkívül változékonyak lesznek, és nagyon is lehetséges, hogy meghaladják a 100 litert négyzetméterenként, amelyeket az európai modell makacsul mutatott Munténia számára a mai napon.
Erős az összhang az operatív modellek (GFS, ECMWF) és a valószínűségi ensemble modelljeik között, de ez az epizód nagyon nehezen modellezhető és rendkívül változatos.
A modellezések széleskörű egyetértést mutatnak abban, hogy nincs sem mediterrán ciklon, sem Omega blokk.
Viharos szél a hegygerinceken
A szél erősen fog fújni a hegygerinceken, a Kárpát-kanyarulat régiójában, és főleg Moldvában. A széllökések sebessége várhatóan meghaladja a 80 km/h-t, így elkerülhetetlen, hogy kidőlt fákat lássunk, ahogy azt már megszoktuk ezen a tájon. A szél Dobrogeában is erős lesz, különösen hétfőn, a széllökések sebessége meghaladhatja a 70 km/h-t.
ANM riasztások
Indulás előtt érdemes a portált figyelni, ill. az ANM riasztásokat, amit rendszerint időben kiadnak, jelenleg ma este 18 órától holnap reggel nyolcig sárga riasztás van érvényben az ország teljes nyugati részére: Erdély nyugati részére, Máramarosra, Partiumra és a Bánság területeire. A riasztás szerint 50-60 km/h szél, illetve 20-25 nm/l esőzést várható.
Az ország déli területeire pedig narancssárga riasztás van érvényben, holnap egész napra, s ekkor már a sárga kódot is kiterjesztik az ország egészére.
Követem az oldalt Facebookon is!