A forró július vége: miért nem jött el a 41 fokos pokol?
Július első heteiben a kánikula uralta a Kárpát-medencét. Médiacímeken keresztül szinte dörgedelmes végítélet hangzott: „Tűz”, „Forró pokol”, „41 fok érkezik!”. Az emberek klímaberendezések köré menekültek, a térkő már kora reggel forró volt, mint egy kemence. Mégis, a beharangozott 41 Celsius-fokos extrém hőmérséklet nem érkezett meg. Miért? Ennek megértéséhez a légkör felsőbb rétegeibe kell pillantanunk.
A troposzféra mozgásaiban jelentős változás történt: a hetekig domináló vortex gyengülni kezdett, miközben az Atlanti-óceán felől egy anticiklon lépett be Európába. Ez a magas nyomású rendszer ugyan még nem hozott tömeges hideget, de elegendő volt ahhoz, hogy a kánikula mérgezően forró légtömegeit kiszorítsa. A meleg levegő lassan, de biztosan visszahúzódott, aminek hatására a hőmérséklet csökkenni kezdett.
Viharos fordulat: mikor érkeznek a zivatarok?
A hirtelen lehűlés nem marad szárazon: a hidegfront betörését komoly viharok fogják kísérni. Az időjárás-előrejelzés szerint a szerda és csütörtök lesz a legsérülékenyebb időszak. A légköri instabilitás nő, ami kedvez a zivatarok kialakulásának. Helyenként heves esőzések, szélrohamok, sőt jégeső is várható.
Ne maradj le a legfrissebb időjárási fejleményekről!
🌤️ 7 napos időjárás-előrejelzés: viharok, lehűlés, majd újra hőség – mi vár Erdélyre és a Partiumra?
🌤️ Pokoli hőhullám után csapnak le a viharok: jön a hirtelen lehűlés, amit senki sem várt
🌤️ Valóban eléri a 41 fokot az erdélyi hőhullám? – Tények és tévhitek
Kiemelkedő figyelmet érdemel, hogy a viharok nem egyenletesen, hanem szigetszerűen csapnak majd le, leginkább a déli és keleti országrészekre. Az előrejelzések 50-60 milliméteres csapadékmennyiségről szólnak, de nem egyenletes eloszlásban: egyes területeken alig esik majd, máshol felhőszakadás-szerű zivatarokat tapasztalhatunk.
Napról napra visszavonul a hő
A kánikula tehát nem kiteljesedett, hanem megtört. Ma még 38-39 fokos hőmérsékletet mérhetünk, de már kedden érzékelhető lesz a lehűlés. Csütörtök lehet a fordulópont, amikor a maximum hőmérséklet nem haladja meg a 29-30 Celsius-fokot.
Péntektől kezdve lassú, fokozatos melegedés indul meg, napi 1-2 fokkal. Vasárnapra ismét elérhetjük a 32-33 fokot, de ez már nem a korábbi kánikula, hanem egy szellősebb, elviselhetőbb meleg lesz. A déli és keleti országrészekben gyorsabb lesz a felmelegedés, míg az északi vidékeken hűvösebb marad az idő.
Mediterrán ciklon: lesz-e elég eső a nyári aszály ellen?
Az egyik legizgalmasabb fejlemény a következő napokban egy mediterrán ciklon kialakulása lehet, amely az Olaszország melletti tengeri területekről érkezik. Ez a ciklon potenciálisan bő csapadékot hozhat, már ha eléri a Kárpát-medencét.
Ez a forgó légrendszer melegebb tengeri levegőt emel magasba, ami légköri instabilitást és viharokat generál. A meleg, párás levegő összetalálkozik a beáramló hűvösebb levegővel, és ez az interakció kiválthatja a legintenzívebb esőzéseket. A remény az, hogy ez a ciklon megtöri a rekord száraz június utáni csapadékhiányt.
Mit jelent mindez a jövőre nézve? Kiszámíthatatlan, de nem reménytelen
Az időjárás-előrejelzés modelljei tágabb időtávban is változást vetítenek elő. Ha a jelenlegi anticiklonpajzs kitart, a kánikulás hetek helyett napokra korlátozódhat a nyár további részében. Ez jó hír lehet a mezőgazdaságnak és az emberi szervezetnek is.
Ugyanakkor semmi sem garantált. A klímarendszer nem lineáris, a hatások komplexek és gyakran meglepőek. Az biztos, hogy a következő napokban minden szem az égre szegeződik majd, vajon elhozza-e a váratlan vihar a vágyott felüdülést.
Miért fontos figyelni a júliusi időjárás változást?
A júliusi időjárás kulcsszerepet játszik nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a közérzetünk és az egészségünk szempontjából is. A kánikula nemcsak kényelmetlen, hanem veszélyes is lehet az idősekre és a krónikus betegekre. A hirtelen lehűlés és a zivatarok újabb kihívásokat hoznak: balesetveszély, áramkimaradások, vízkárok – mindennapi realitások egy-egy extrém időjárási hullám alatt.
A hosszú távú előrejelzések szerint a nyár második fele mérsékeltebb lehet, de az időjárás továbbra is kiszámíthatatlan marad. A klímaváltozás korában egyre fontosabb, hogy ne csak az előrejelzésekre hagyatkozzunk, hanem figyeljünk a saját környezetünkre, és készüljünk fel minden forgatókönyvre.
Forrás: Climatologie si prognoze globale