A hĂ©t egy nyugat felĆl Ă©rkezĆ hƱvösebb lĂ©gtömeggel indul, amely hĂ©tfĆn Ă©s kedden fĆkĂ©nt dĂ©lkeleten Ă©s a hegyvidĂ©ki terĂŒleteken okozhat zĂĄporokat, zivatarokat. A hĆmĂ©rsĂ©klet kissĂ© mĂ©rsĂ©klĆdik, de a hĂ©t mĂĄsodik felĂ©ben ismĂ©t fokozatos felmelegedĂ©sre szĂĄmĂthatunk. A csapadĂ©k tovĂĄbbra is elszĂłrtan, fĆleg a zivataros idĆszakokban jelentkezik, de nem lesz szĂĄmottevĆ.
ĂltalĂĄnos idĆjĂĄrĂĄsi helyzet
Az elmĂșlt hĂ©ten az Atlanti-ĂłceĂĄn felĆl Ă©rkezĆ ciklonok hatĂĄroztĂĄk meg idĆjĂĄrĂĄsunkat, most azonban gyengĂŒlni lĂĄtszik ez a nyugati ĂĄramlĂĄs. Az eurĂłpai anticiklonĂĄlis hatĂĄsok fokozatosan erĆsödnek, Ă©s enyhĂŒlĂ©st hoznak a kontinens jelentĆs rĂ©szĂ©n. Ez a vĂĄltozĂĄs egy stabilabb, szĂĄrazabb idĆszakot vetĂt elĆre, amely kĂ©sĆbb akĂĄr egy hosszabb blokkolĂł idĆjĂĄrĂĄsi helyzethez is vezethet â ez tartĂłsabb melegedĂ©st Ă©s csapadĂ©kszegĂ©nysĂ©get okozhat.
Ne maradj le a legfrissebb idĆjĂĄrĂĄsi fejlemĂ©nyekrĆl!
đ€ïž Ćszi kontrasztok: mit tartogat a következĆ hĂ©t ErdĂ©ly Ă©s Partium idĆjĂĄrĂĄsa?
đ€ïž Hidegfront rĂĄzza fel EurĂłpĂĄt â hol az oktĂłberi „vĂ©nasszonyok nyara” 2025-ben?
đ€ïž Ăj mediterrĂĄn ciklon közelĂt â jön az ĂĄradĂĄsok rĂ©mĂĄlma?
đĄïž HĆmĂ©rsĂ©klet alakulĂĄsa
MĂĄr vasĂĄrnap estĂ©tĆl Ă©rzĂ©kelhetĆ a hƱvösebb lĂ©gtömeg hatĂĄsa, amely hĂ©tfĆn az ĂĄtlag alĂĄ nyomja a hĆmĂ©rsĂ©kletet. Kedden reggel 2â4 fokkal lesz hƱvösebb az ilyenkor szokĂĄsosnĂĄl, de napközben a napsĂŒtĂ©s hatĂĄsĂĄra gyorsan melegszik az idĆ â hiszen a nyĂĄri napfordulĂł közeledtĂ©vel hosszabb a nappal Ă©s erĆsebb a napsugĂĄrzĂĄs.
A szerdĂĄtĂłl pĂ©ntekig tartĂł idĆszakban reggelente mĂ©g friss, kora nyĂĄrias hĆmĂ©rsĂ©kletekre szĂĄmĂthatunk, napközben azonban ismĂ©t 25â30 °C fölĂ© emelkedhet a hĆmĂ©rsĂ©klet. A hĂ©tvĂ©ge ismĂ©t melegebb lĂ©gtömegeket hoz, Ășjra ĂĄtlĂ©phetjĂŒk a 30 fokot.
đ§ïž CsapadĂ©khelyzet â viharos szĂłrvĂĄnyossĂĄg
JĂșnius elsĆ hete szĂĄrazabban indult, Ă©s a mostani sem ĂgĂ©r több esĆt. BĂĄr a nyĂĄri hĂłnapok közĂŒl jĂșnius a legcsapadĂ©kosabb szokott lenni, 2025 jĂșniusa eddig inkĂĄbb aszĂĄlyosnak tƱnik. A dĂ©lkeleti tĂ©rsĂ©gekben lehet szĂĄmĂtani nĂ©hĂĄny heves zivatarra, melyek sorĂĄn jĂ©gesĆ, szĂ©lerĆsödĂ©s, sĆt viharos idĆjĂĄrĂĄs is elĆfordulhat a hĆmĂ©rsĂ©klet-kĂŒlönbsĂ©gek miatt. A hĂ©t tovĂĄbbi rĂ©szĂ©ben azonban jellemzĆen szĂĄraz idĆre van kilĂĄtĂĄs.
đ„ HĆhullĂĄm Nyugat-EurĂłpĂĄban
A kontinens nyugati rĂ©szĂ©n, ahol eddig inkĂĄbb viharos, hƱvösebb idĆ volt jellemzĆ, a hĂ©t közepĂ©tĆl markĂĄns felmelegedĂ©s kezdĆdik. FranciaorszĂĄgban, SvĂĄjcban Ă©s NĂ©metorszĂĄgban 8â12 fokkal lehet melegebb az ĂĄtlagnĂĄl, pĂ©nteken pedig akĂĄr 37â40 °C-ot is mĂ©rhetnek.
A forrĂł, trĂłpusi eredetƱ lĂ©gtömeg lassan kelet felĂ© ĂĄramlik, Ă©s a következĆ hĂ©t elejĂ©n Ă©rheti el RomĂĄniĂĄt Ă©s MagyarorszĂĄgot is, de hĆintenzitĂĄsa vĂĄrhatĂłan gyengĂŒl, Ăgy nem vĂĄrhatĂł extrĂ©m meleg.
Ez az idĆjĂĄrĂĄsi helyzet kivĂĄlĂł pĂ©ldĂĄja annak, hogyan vĂĄltjĂĄk egymĂĄst a nyĂĄr elsĆ heteiben a hƱvös Ă©s meleg periĂłdusok, miközben a csapadĂ©kos idĆszakok szĂłrvĂĄnyosak Ă©s kiszĂĄmĂthatatlanok maradnak.