A 2023. júliusi európai hőhullám hosszabb távú összefüggésben

Európában a 2023-as nyár eddigi legmelegebb hőmérsékletét tapasztaljuk, mivel a kontinens déli fele felett egy „hőkupola” terjeszkedik. Ez az időjárási mintázat lehetővé teszi, hogy egy magasnyomású rendszer alatt meleg légtömeg gyűljön össze, stabil és száraz körülményeket teremtve.

Úgy vélik, hogy Európában jelenleg a hőhullám csúcspontját éri el, Görögország, Spanyolország keleti részein, Szardínián, Szicílián és Dél-Olaszországban e hét elején 45 °C feletti hőmérsékletet mértek.

A jelenlegi rendkívüli hőséget egy anticiklon, egy magasnyomású rendszer okozza, amely Dél-Európa felett uralja a felső légkört. A magasnyomású rendszerek a levegő összenyomása és felmelegedése mellett a felhőzet csökkenésével is járnak, így több napsugárzás éri el a talajt. Ez lehetővé teszi a Föld felszínének jelentős felmelegedését a Nap által, a hő pedig felfelé áramlik a légkörbe. A nyár hosszú nappalai és rövid éjszakái miatt ez a fűtőhatás maximálisan érvényesül.

A nagy kiterjedésű szelek, az advekció, amelyek forró levegőt fújnak például Észak-Afrikából Európába, szintén hozzájárulhatnak a hőhullámokhoz. A jelenlegi hőhullám esetében ez a tényező kevésbé tűnik fontosnak.

Európa jelenlegi időjárását befolyásolhatja az Atlanti-óceánon július elején tapasztalt hőhullám is, amelyről a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S*) számolt be. Júniusban és július elején az Atlanti-óceán az átlagosnál melegebb volt a legtöbb medencében, különösen Észak-Amerika és Európa közelében. Bár a légköri cirkuláció hatással lehet az óceánra, ennek az ellenkezője is igaz.

Például az óceáni hőhullámok hatással lehetnek a légköri keringési mintázatokra, és felmelegíthetik a felettük lévő légtömegeket is. Az Atlanti-óceán keleti északi részén a tengerfelszíni hőmérséklet-anomáliák a júniusi rendkívüli csúcs óta csökkentek, de a térség egyes részein a tengeri hőhullámok folytatódnak.

Ha a hőkupola nem szakad meg, lehetséges, hogy Európának idén nyáron több extrém hőséges epizóddal kell szembenéznie, hacsak az általános légköri cirkulációban nem következik be jelentős változás.

A hőstressz a környezetnek az emberi szervezetre gyakorolt hatása, figyelembe véve a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szélsebességet és más tényezőket.

A 2023 nyarára vonatkozó adatok július 15-ig azt mutatják, hogy Dél-Európa nagy részén már most is akár 10 napig tartó „nagyon erős hőstressz”, Dél-Spanyolország egyes részein pedig akár 30 napig tartó „nagyon erős hőstressz” tapasztalható. Tavaly Dél-Spanyolországban a nyár folyamán 50-60 napon át volt nagyon erős hőstressz, egyes kisebb területeken pedig akár 70 napon át is.

Ebben a régióban idén nyáron már eddig is volt néhány „extrém hőstresszes” nap, és valószínű, hogy az adatok azt fogják mutatni, hogy Dél-Európa egyes részein a legutóbbi hőhullám során is „extrém hőstressz” volt tapasztalható.

Európa-szerte emelkedő tendenciát mutat azon nyári napok száma, amelyeken a maximális hőstressz az „erős” és „nagyon erős” kategóriába esik. Dél-Európában az „extrém hőstressz” napok száma is növekszik. Itt a 2022-es nyáron volt a legmagasabb a „nagyon erős hőstresszel” jellemezhető napok száma az 1950-ig visszanyúló feljegyzésekben.

„Hosszabb távon az éghajlat felmelegedésével Európában egyre több a „nagyon erős hőstresszel” járó nyári nap, Dél-Európában pedig egyre több a „szélsőséges hőstresszel” járó nap.

„A Nature Medicine-ben nemrégiben megjelent tanulmány szerint Európában több mint 60 000 ember vesztette életét a tavaly nyári extrém hőhullámok miatt.”

Carlo Buontempo, a C3S igazgatója

Az európai hőmérsékletek hosszú távú felmelegedési tendenciákat mutatnak mind az éves, mind az évszakos átlagok tekintetében. A 2022-es éves hőmérséklet a második legmelegebb volt Európában, és 0,3°C-kal hűvösebb volt, mint 2020-ban, a legmelegebb év, amelyet feljegyeztek.

Az Európában feljegyzett tíz legmelegebb év mindegyike 2000 óta történt, az öt legmelegebb év pedig mindegyike 2014 óta. A 2022-es nyár volt a legmelegebb a feljegyzések szerint, 1,4°C-kal az átlag felett.

Az európai szárazföldek átlaghőmérséklete az 1980-as évek elején csak egy kicsivel volt melegebb, mint száz évvel korábban, de az elmúlt mintegy negyven évben meredeken emelkedett.

Az elmúlt öt év átlagértéke mintegy 2,2°C-kal magasabb, mint a 19. század második felére jellemző értékek. Ez a hőmérséklet-emelkedés Európában körülbelül 1°C-kal nagyobb, mint a Föld egészére vonatkozó növekedés. Európa összességében gyorsabban melegedett, mint bármely más kontinens az elmúlt évtizedekben.

Forrás: Copernicus Climate Change Service

Időjárás térképek & webkamera

Követem:

• Facebook