A globális felmelegedés hatásai: Olvadnak a romániai gleccserek

A híres olaszországi Marmolada-gleccser egy részének összeomlásáról készült képek idén nyáron elborzasztották Európát és az egész világot.

Szerzői jogok: Corpo Nazionale Soccorso Alpino e Speleologico via AP, Forrás: hu.euronews.com

Nemcsak azért, mert 6 ember halt meg, miután egy hatalmas jégtömb rájuk zuhant, hanem azért, mert Európa és a világ számos részén, így nálunk is ugyanez történik a gleccserekkel.

Roxana Bojariu klimatológus magyarázta a jelenséget, de azt is, hogy mit tehetünk a katasztrófák elkerülése érdekében.

Éppen ezen a héten Svájcban, miután az országot az elmúlt néhány hónapban 2 hőhullám sújtotta, a gleccserek olvadni kezdtek, és szörnyű dolgokat hoztak fel, köztük repülőgéproncsokat és emberi holttesteket.

A ’70-es években állítólag meghalt személy csontvázára bukkant 2 francia az ország egyik leghíresebb déli ösvényén sétálva, egy hegyi vezető pedig rábukkant egy 1968-ban nyomtalanul eltűnt repülőgép roncsaira.

Svájcban olyan rossz a helyzet, hogy a normál 3000 méter helyett csak 5000 méteres magasságban fagy meg a víz. Romániában sem állnak jobban a dolgok.
A Bihar-hegység nem kevesebb, mint 8 gleccsert rejt, közülük a legnagyobb és leghíresebb az Aranyosfői jégbarlang (Scărișoara) olyan gyors olvadásnak indult, hogy aggasztja a szakértőket, akik szerint egyetlen év alatt akár 20-25 centiméter vastagságot is veszíthet, míg az elmúlt 20 év átlaga mindössze 2-3 centiméter olvadás volt évente, és 13 000 éves megléte óta a gleccser az elmúlt 10 év leggyorsabb olvadását produkálja.

De globálisan a legbeszédesebb változás az antarktiszi jégtakaró helyzete. Természetes körforgás az, hogy nyáron nagy terület olvad fel, a téli klíma pedig helyreállítja, azonban most az ausztrál tél közepén a jégtakaró a legalacsonyabb szinten van, igazolja ezt 44 különböző műholdas megfigyelés.

„A globális felmelegedés felgyorsulásáról beszélünk, nem csak ebben az évben, hanem az elmúlt évtizedben egyaránt, amely a legmelegebb volt a megfigyelések regisztrálása óta, kezdve a 19. század második felétől, amikor elkezdődtek a szisztematikus megfigyelések a Földön, és valóban, most már jól látható hatásokkal van dolgunk.

A világ kontinentális gleccsereinek 95%-a olvad

Ez egy ellenőrizhető valóság. A bolygóóceánok növekedésével van dolgunk, amely az „éghajlati migránsok” típusának első hatását váltotta ki.
Ők azoknak a csendes-óceáni atoll közösségeknek, a csendes-óceáni kis szigetországoknak a lakói, akik gyakorlatilag látták, hogy közösségeiket szó szerint elnyeli a víz.

Az ilyen „klímavándorlások” sajnos csak erősödnek a későbbiekben, mivel a klímaváltozás hatása a tengerparti megavárosokat is érinti, amelyek éppen azért alakultak ki, mert sokkal egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb kereskedelmet tudtak bonyolítani.

És nem csak Sanghaj vagy más ehhez hasonló városok, hanem New York és Amszterdam is ki van téve az egyre súlyosabb áradások veszélyének az olvadó gleccserek miatt.

A Föld 4,5 milliárd évnyi története során számos éghajlatváltozáson ment keresztül. Az éghajlatváltozásnak azonban más okai és más időskálái is voltak.

Az ember nyomot hagyott, geológiai tényezővé vált

Gondoljunk arra, hogy több tízezer éves nagyságrendű periódusokról van szó, amelyekben ezek a változások végbe mennek, sőt, ha figyelembe vesszük, több százezer éves periódusokról is beszélhetünk a paraméterekhez, pályákhoz kapcsolódó többféle ok összetételéről, kezdve a Föld Nap körüli mozgásáról, és az ezen időskálán való változásáról.

Az elmúlt néhány száz évben rendkívül gyors változással állunk szemben, mindezt alapvetően 1750-től az iparosodás kezdetétől számíthatjuk. Olyan globális átlaghőmérséklet változással van dolgunk, ami korábban több tízezer évig tartott, ezek most felgyorsulnak, és világosan tudjuk, hogy az ember rányomta bélyegét, geológiai tényezővé vált.

Másrészt igen kifinomult éghajlati modellekkel tudunk számításokat végezni, amelyek képesek szimulálni az éghajlati rendszer alakulását, és végeztek olyan kísérleteket, amelyekben bebizonyosodott, hogy a megfigyelt hőmérsékletnövekedés nem érhető el a használt modellekkel, ha a gázkoncentrációban nem veszik figyelembe az üvegházhatást.

Szinte 95%-ot meghaladó valószínűséggel állíthatjuk, hogy – főleg a 20. század második felétől kezdődően – az ember látható nyomot hagyott az éghajlati rendszerben.”

Forrás: Antena3

Időjárás térképek & webkamera

Követem:

• Facebook