A klímaváltozás a borásztra is hatással van: hamarabb kezdődik a szüret idén

A klímaváltozás hatásai már a borászatok működésére is kihatással vannak, hiszen az idei szüret a megszokottnál hetekkel korábban kezdődött a Kárpát-medencében. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az aszállyal társuló extrém hőhullámok jövőbeni ismétlődése elkerülhetetlenné teheti az öntözés nélküli szőlőtermesztést.

Az idén tapasztalt hosszan tartó kánikula miatt a megszokottnál jóval korábban indult a szüret a régióban. Balla Géza ménesi borász a Maszolnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Arad-hegyalján idén körülbelül egy hónappal előbb kellett elkezdeniük a szüretet, mint az átlagos években. Az extrém hőmérséklet és a kevés csapadék hatására a termés mennyiségileg visszafogottabb lett, de ezt kompenzálja a minőség, amelyet Balla Géza „fantasztikusnak” nevezett.

A szőlőszemek mérete a meleg miatt kisebb lett, és a musthozam is csökkent, ugyanakkor a cukortartalom magasabb, mint az átlagos években, bizonyos fajták esetében pedig még túl magas is.

A szélsőséges időjárás különböző módon hatott a szőlőfajtákra; míg a kadarka jól tűri a hőséget, addig a fekete leányka és a királyleányka kevésbé áll ellen. „Kevesebb bort fogunk inni, de a minősége jobb lesz” – foglalta össze Balla Géza.

Szerinte az éghajlatváltozás jelentős kihívást jelent a borászatok számára. Arad-hegyalján hetek óta 38-40 fokos hőmérsékletek uralkodnak, és víz nélkül nincs növény, amely ezt kibírná. A szőlőültetvényeik sziklás talajon, 450 méter tengerszint feletti magasságban fekszenek, ami normál körülmények között is kihívást jelent. A szőlő ugyan kedveli a meleget és a napfényt, de mégiscsak egy élőlényről van szó – tette hozzá a borász.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor a globális felmelegedés hatásai még kevésbé voltak érezhetők, Balla úgy vélte, hogy a szőlőt nem szabad öntözni. Azóta azonban átértékelte álláspontját, és ma már azt vallja, hogy az öntözés elengedhetetlen.

A Nagyvárad melletti Biharon található Darabont pincészetben szintén hetekkel korábban kezdődött a szüret, mint az megszokott lenne. Biharban azonban a természet kegyesebb volt a borászokkal, mint Arad-hegyalján. „A hőmérséklet magasabb volt az átlagosnál, de nagy szárazság nem volt, minden fontos időszakban volt csapadék” – nyilatkozta Darabont Betty, a borászat társtulajdonosa.

A termés mennyisége itt is az átlag alatt maradt, a szőlőszemek kisebbek lettek, de a minőség jobb, mint általában, bár a gyors érés miatt a borkészítés fokozott figyelmet igényel.

„Nem panaszkodhatunk” – állapította meg Darabont Betty. Hozzátette, hogy más borvidékek nem voltak ennyire szerencsések, például a Dealu Mare régióban idén szinte semmit sem fognak szüretelni.

Míg a Kárpát-medencében a hőség és az aszály okozott problémákat a borászoknak, addig Franciaországban a túlzott csapadék, a tavaszi fagyok és jégesők sújtották a szőlőtermést. Ezek az okok miatt a szakértők az idei bortermést 40-43 millió hektoliterre becsülik, ami jelentősen elmarad a tavalyi 47,9 milliótól. Franciaország a világ legnagyobb bortermelője és exportőre.

Tavaly Romániában 4,4 millió hektoliter bort állítottak elő, 15 százalékkal többet, mint 2022-ben, miközben a szőlőültetvények területe enyhén csökkent. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unió hatodik, és a világ tizenkettedik legnagyobb bortermelője volt, a borászatok száma pedig 422-ről 473-ra nőtt.

Forrás: maszol.ro