2024: Minden idők legmelegebb éve hivatalosan is
A NOAA és a NASA hivatalosan megerősítette, hogy 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 1,29°C-kal haladta meg a 20. századi átlagot és 1,46°C-kal az iparosodás előtti szintet (1850-1900).
A rekord még tisztább képet mutat, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évtized (2015-2024) minden évében szerepel a történelem 10 legmelegebb éve. Az év első hét hónapja (január-július) rekordmeleg volt, augusztus pedig holtversenyben érte el a rekordot.
Regionális rekordok világszerte
Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa, Afrika és Óceánia mind elérte a legmelegebb évi rekordját. Ázsia és az Arktisz a második legmelegebb évüket élték át. Az Egyesült Államok szintén rekordmeleget ért el – ez korábban csak 1998-ban fordult elő, hogy egyszerre a globális és az amerikai rekord is megdőlt.
Bővebb időjárás híreink
🌤️ A parajdi sóbánya katasztrófája a klímaváltozás tükrében
🌤️ Időjárás előrejelzés – 2025. június 1-9.
2025: Folytatódó extrém melegek
Rekordok az év első hónapjaiban
2025 januárja globálisan a legmelegebb január volt, 1,75°C-kal az iparosodás előtti szint felett. Márciusban a Föld harmadik legmelegebb márciusát élte meg, míg áprilisban a második legmelegebb áprilisi rekord született, mindössze 0,07°C-kal maradt el 2024 rekordnál.
Előrejelzések 2025-re
A Met Office előrejelzése szerint 2025 valószínűleg az elmúlt évek harmadik legmelegebb éve lesz, közvetlenül 2024 és 2023 mögött. A klímakutatók becslése szerint 34% az esélye annak, hogy 2025 új rekordot állít fel.
Extrém időjárási események 2024-2025-ben
Pusztító árvizek és szélsőséges csapadék
2024-ben számos katasztrofális árvíz sújtotta a világot: szeptemberben a Helene hurrikán több mint 200 halálesetet okozott az Egyesült Államokban, októberben Spanyolországban szintén több mint 200 ember vesztette életét az árvizek következtében. Egyes területeken egy nap alatt egy teljes év csapadékmennyisége hullott le.
Súlyos aszályok és tűzvészek
Dél-Amerika kivételesen száraz évet élt át, ami részben az El Niño hatásának tudható be. Az Amazonas folyói októberben rekord alacsony szintet értek el, ami közlekedési és energiaellátási problémákat okozott. 2025 januárjában a kaliforniai tűzvészek 30 halálesetet okoztak, az Eaton és Palisades tüzek California történetének második és harmadik legpusztítóbb tűzvészei lettek.
Extrém hőhullámok
2024 májusa és 2025 májusa között a globális lakosság 49%-a, mintegy 4 milliárd ember tapasztalt legalább 30 napot szélsőséges hőségben. India egyes részein 2024 májusában 50,5°C-ot mértek, és 2025-ben további 7-8 hőhullám nappal számolnak.
Az 1,5°C-os határ átlépése
2024 volt az első naptári év, amely meghaladta az 1,5°C-os globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest, átlagosan 1,55±0,13°C-kal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti a Párizsi Egyezmény 1,5°C-os célkitűzésének végleges kudarcát, mivel az többévtizedes átlagra vonatkozik.
Jövőbeli kilátások
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint 80% az esély arra, hogy 2025-2029 között legalább egy év melegebb lesz 2024-nél, és 86% az esély arra, hogy legalább egy év meghaladja majd az 1,5°C-ot.
Óceánok és sarki jég
Rekord óceáni hőtartalom
2024-ben a világóceánok hőtartalma rekordot döntött. Az óceánok elnyelik a bolygó többlethőjének 90%-át. 2023 és 2024 között a globális óceánok felső 2000 méteres rétegének hőtartalma 16 zettajoule-lal nőtt, ami megfelel a világ 2023. évi teljes villamosenergia-termelésének 140-szeresével.
Sarki jégváltozások
Az Északi-sark három-háromnégyszeres sebességgel melegszik a globális átlagnál. Az antarktiszi tengeri jég 2015 óta folyamatosan csökken, és 2024-ben a második legalacsonyabb szeptemberi maximumot érte el.
Gazdasági hatások
2024-ben az Egyesült Államokban 27 olyan természeti katasztrófa történt, amelyek egyenként legalább 1 milliárd dolláros kárt okoztak – ez a második legmagasabb szám 1980 óta. Európában az elmúlt négy évtizedben a szélsőséges időjárás félbillió eurós gazdasági veszteséget okozott.
Romániai kontextus
Románia mérsékelt kontinentális éghajlattal rendelkezik, átlagosan 2-3°C-os hőmérséklettel a hegyekben és 11-12°C-kal a síkvidékeken. 2024 márciusában a legmagasabb hőmérséklet 27,90°C volt, amit utoljára 23 évvel korábban, 2001-ben mértek.
A nyarak általában nagyon melegek vagy forróak, a síkvidéki területeken a 35°C feletti hőmérsékletek nem ritkák. A klímaváltozás hatásai Romániában is érezhetők, a kontinentális éghajlat miatt különösen sebezhetővé téve az országot a hőmérséklet-ingadozásokra.
A 2024-2025-ös időszak egyértelműen megmutatja, hogy a klímaváltozás hatásai már nem csak előrejelzések, hanem napi valóság. A szélsőséges időjárási események gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ami a globális társadalmak és gazdaságok számára egyre nagyobb kihívást jelent.
2024 kivételes éve megmutatja, milyen veszélyessé vált már most az élet 1,3°C-os ember okozta felmelegedéssel, és hangsúlyozza, milyen sürgősen kell elmozdulni a bolygót fűtő fosszilis tüzelőanyagoktól.
Források: NOAA, NASA, WMO, Met Office, Copernicus Climate Change Service, World Weather Attribution, Climate Central