Változik-e az időjárás?

Az észak-amerikai kontinens és Grönland felől az Atlanti-óceánba érkező hideg levegővel a ciklogenezis nagyon erős.
Az így kialakuló atlanti ciklonok igen nagy számban és rendkívül nagy intenzitással érkeznek Európába.

Ezek a mély ciklonok rendkívül alacsony magnyomással rendelkeznek, gyakran a 3-4. kategóriájú hurrikánokhoz hasonlóan. Természetesen, mivel egy hideg magról beszélünk, amely baroklinikus energiával működik, nincs szó a hurrikánokhoz hasonló hatásokról, amelyek meleg magú trópusi ciklonok.

Ha azonban megnézzük a modellezést, számos atlanti ciklont látunk, amelyek magjának nyomása 950, 940 mb vagy még alacsonyabb, és amelyek 150 km/h feletti szélsebességet hoznak az óceán felett.

Ezeknek a nagyon intenzív ciklonoknak a nagyon nagy számban történő érkezése uralja a barikális központokat kontinensünk térségében. Így a cirkuláció nagyon erős, ami hozzájárul a troposzférikus örvény erősödéséhez.

Ezt aktív cirkulációnak nevezzük, utalva a troposzférikus örvény intenzív aktivitására.
Az ilyen barikális központok által uralt nyomásviszonyok mellett az anticiklonok nem tudnak megerősödni és a cirkuláció nem tud blokkolni, ami nagy problémát jelent hazánk számára, ahol az atlanti hatás csak Erdély térségére korlátozódik.
Így a hideg levegő csak kis mértékben éri el a Földközi-tengert, és nem alakulnak ki mediterrán ciklonok.
Nyugat-Európa számára az aktív cirkuláció egy olyan nyomásrendszert jelent, amely jelentősen átlagon felüli csapadékmennyiséget hoz, és várhatóan visszatér a Duna szintje és enyhül a Nyugat-Európát, de Erdélyt is sújtó szárazság.

Megfigyelték, hogy ez az erős atlanti nyomásrendszer elsősorban az őszi időszakokban jelenik meg az El Nino hatására, de a tél második felében is.
Sajnos déli és keleti régióink sem menekülhetnek meg előle. Az atlanti ciklonok a kontinensen nyugat felől haladva kimerítik a csapadékot, a Kárpátokon való átkelés pedig szinte lehetetlen akadályt jelent.
Ami még problémásabb, hogy ezt a rendszert egyre intenzívebben látjuk kialakulni, amihez hozzájárul a sarki örvény, amely szinte minden télen rekordintenzitást ér el.

Sajnos, mivel a troposzférikus örvény ilyen erős, a változás fokozatos lesz. November közepe vagy akár vége felé gyengülhet ez a rezsim, és decemberben egy blokkolt keringési időszak következik.
Statisztikailag a változás a sztratoszférából érkezett, ahol azt láthatjuk, hogy a sarki örvény felső része kezd megbomlani. December folyamán a sztratoszféra felmelegedése bekövetkezik, és ennek lassítania kell ezt az intenzív cirkulációs rendszert.

Forrás: Climatologia si Prognoze Globale

Időjárás térképek & webkamera

Követem:

• Facebook