„Itt van az ősz, itt van újra”

Nincs olyan ember, aki ne ismerné Petőfi klasszikusát. A vers első sorában benne van minden: a természet menthetetlen elmúlása, az örök körforgás, ami földi életünket meghatározza, ezáltal hatást gyakorolva életünkre, éghajlatunkra, globális hőmérsékletünkre.

A szeptemberi hónapot csillagászati szempontból az őszi évszakra való átállás jellemzi, az őszi napéjegyenlőség idén szeptember 23-ra esik az északi féltekén.

A rómaiak nevet adtak az év hónapjainak: Caligula római császár a hetedik hónapot – szeptembert – a „septem” szóból nevezte át, ami hetet jelent, mivel ez a hetedik hónapot jelentette a római naptárban. Aztán a Gergely-naptár bevezetésével az év kilencedik hónapja lett, és 30 naposra változtatták. Érdekesség, hogy a szeptember minden évben a hét ugyanazon a napján kezdődik, mint a december.

A nap a hónap elején 6 óra 38 perckor kel, és 19 óra 52 perckor nyugszik, a hónap végén pedig 7 óra 12 perckor kel, és 18 óra 59 perckor nyugszik.
Az őszi napéjegyenlőség szeptember 23-án 04:04-kor következik be, ez az északi féltekén az ősz kezdetét jelző pillanat, a nappal (a napnak a Nap által megvilágított részén) egyenlő lesz az éjszakával. A déli féltekén a tavaszi napéjegyenlőség zajlik ekkor, ami a tavasz beköszöntét jelzi.

Az őszi napéjegyenlőség azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap látszólagos éves mozgásában áthalad az ekliptika és az égi egyenlítő metszéspontján, ekkor a nappal egyenlő az éjszakával bárhol a Földön. Két ilyen jelenség létezik: a tavaszi napéjegyenlőség és az őszi napéjegyenlőség.

A jelenség egyik évről a másikra nem ugyanazon a napon fordul elő, mivel a naptári év nem egyenlő a trópusi évvel. A Gergely-naptár létrehozása (1582) óta az őszi napéjegyenlőség szeptember 21-én, 22-én, 23-án vagy 24-én volt, de gyakrabban szeptember 22-én vagy 23-án.

E csillagászati jelenség bekövetkezése után a Nap által megvilágított órák csökkenni kezdenek, egészen a téli napfordulóig, december 21-ig.

Az ekliptika azon két pontját, ahol a Nap a napéjegyenlőség idején tartózkodik, napéjegyenlőségi pontnak: tavaszi, illetve őszi pontnak nevezzük. A „napéjegyenlőség” szó a francia „équinoxe” szóból származik, amely viszont a latin „aequinoctium” szóból származik, amely az „aequus” – „egyenlő” és „nox”, „noctis” – „éjszaka” szavakból ered.

Szintén szeptember 23-án asztrológiai szempontból megtörténik az átmenet a Mérleg csillagjegybe.

A Hold egy olyan csillagászati égitest, amely a Föld körül kering, és az egyetlen állandó természetes „műholdunk”. A Hold az állócsillagokhoz képest egy közel körpályán teljes körbefordul a Föld körül, 27,3 napnak megfelelő idő alatt. Ezt az időszakot sziderális periódusnak nevezik.

Mivel a Föld is azonos időben mozog a Nap körüli pályáján, kicsit tovább tart, amíg a Hold eléri a Földhöz képest azonos fázisát, azaz körülbelül 29 és fél napot, ezt az időszakot nevezzük szinódusnak. Abból a szögből adódóan, amelyben a Hold régióit a Nap megvilágítja, látjuk, hogy a Hold különböző fázisokat mutat (a fázisok a Hold korongjának különböző százalékos megvilágítását jelentik). Négy fázist különböztetünk meg: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed.

Holdfázisok 2022. szeptemberben:

• szeptember 3-án – Hold az első fázisban 21 óra 08 perckor;
• szeptember 10-én – Telihold (ettől a naptól kezdve a Hold fogyni kezd) 12 óra 59 perckor;
• szeptember 18-án – Hold az utolsó fázisban, 00 h 52 m;
• szeptember 26-án – Újhold (ettől a naptól kezdve a Hold növekedni kezd) 00 óra 55 perctől.

A néphagyomány szerint, amilyen időjárás van szeptember 1-én, olyan lesz jövőre is, emellett hagyományosan a vetés kezdetének ideje is. A római egyházban szeptember 8, Kisasszony napja (Szűz Mária születésnapja).

Ahogy egy magyar nóta szövege is megörökíti: „Kisasszony napjára elmennek a fecskék.” (Murgács Kálmán – Agyagfalvi Hegyi István szerzeménye).

Szeptember 12-én pedig Szűz Mária nevenapját ünnepli a római katolikus egyház.

A bizánci egyházban szeptember 1-én kezdődik az egyházi év.

Forrás: AGERPRESS

Időjárás térképek & webkamera

Követem:

• Facebook