Impact-Site-Verification: 21fdc60e-877f-4c52-ae95-f722d50c3eb1

Történelmi klímaperspektíva: milyen volt az időjárás a középkorban?

Erdélyben és Partiumban ma is számtalan olyan középkort idéző építmény maradt fent (várak, templomok), ami közkedvelt az ide látogatók számára, de a helyieknek is folyamatosan nyújt új élményeket, gondoljunk csak a nagykárolyi Károlyi kastélyra, a nagyváradi középkori várra, Vajdahunyad várra, magos Déva várára. Természetesen a teljesség igénye nélkül.

De gondolkodtál már azon, milyen lehetett az időjárás a középkorban?

A középkort általánosan az 5. századtól a 15. századig számoljuk, rengeteg izgalmas történelmi eseménnyel van összefüggésben. Azonban egy kevésbé ismert aspektus a klíma ebben az időszakban. A középkori időjárási körülmények megértése nemcsak a korszak eseményeit kontextualizálja, hanem értékes betekintést nyújt a kortárs klímaváltozásba is.

Középkori klíma

A középkor klímája jelentősen változott a különböző régiókban és századokban. A történészek és a klímakutatók azonban két fő időszakot azonosítottak: a Középkori Meleg Időszakot (MWP) és a Kis Jégkorszakot (LIA) [1].

Az MWP, nagyjából a 9. századtól a 13. századig tartott, és átlagon felüli hőmérsékletek jellemezték. Különösen Észak-Európában ezek a körülmények támogatták a mezőgazdaságot, a népességnövekedést és a norvég gyarmatok létrehozását Grönlandban [2]. Azonban a meleg nem volt egységes a világ minden részén; egyes régiókban, például Észak-Amerika több részén hűvösebb vagy változékonyabb klímát tapasztaltak [3].

Ellentétben ezzel, a LIA, nagyjából a 14. századtól a 19. századig tartott, és hűvösebb hőmérsékleteket hozott Európába és Észak-Amerikába. Ez az időszak egybeesik a Nagy Éhínséggel (1315-1317), ami súlyos élelmiszerhiányhoz, társadalmi zavargásokhoz, és a grönlandi norvég gyarmatok hanyatlásához vezetett [4].

A középkori időjárás megértése alapos vizsgálatot igényel a helyettesítő klímarekordokból. A paleoklimatológiai tanulmányok betekintést nyújtanak a múltbeli klímákba, fák gyűrűinek, jégtörzseknek és történelmi dokumentumoknak az adatai alapján [5]. A fa gyűrűinek szélessége például éves csapadékmennyiséget és hőmérsékleti szinteket jelezhet [6]. Hasonlóképpen, a gleccserekben és a sarkvidéki területeken lévő jégtörzsekben csapdába esett levegő kiváló információt nyújthat az adott történelmi kor légköri összetételéről [7].

Középkori időjárás és a történelem

A középkori dokumentumok, beleértve a kolostori jegyzőkönyveket, krónikákat és személyes naplókat, szintén értékes klímaadatokat szolgáltatnak. Gyakran tartalmaznak részletes leírásokat időjárási eseményekről, például viharokról, árvizekről, aszályokról és kemény telekről, lehetővé téve a klímakörülmények rekonstruálását [8].

Azonban a középkor időjárásának megértése hiányos adataink és a regionális változékonyság miatt. Míg a történelmi rekordok és természetes helyettesítők jelezhetik a múltbeli klímákat, gyakran helyi körülményeket képviselnek és torzításoknak lehetnek kitéve [9]. Ezeknek az indikátoroknak a globális klímaképpé való fordítása továbbra is folyamatban lévő kihívást jelent a klímatörténészek és a tudósok számára.

A középkor klímájának megértése értékes leckéket nyújthat számunkra. Kihozza a klíma jelentős hatását az emberi társadalmakra, emlékeztetve minket sebezhetőségünkre. Ráadásul a múltbeli klímák tanulmányozása segít finomítani a jövőbeli klímaváltozásokat előrejelző modelleket, ami kritikus feladat korunk embere által okozott globális felmelegedés idején [10].

Források:

[1] Hughes, M. K., & Diaz, H. F. (1994). Was there a ‘Medieval Warm Period’, and if so, where and when?. Climatic Change, 26(2-3), 109-142.

[2] McGovern, T. H. (1991). Climate, Correlation, and Causation in Norse Greenland. Arctic Anthropology, 28(2), 77-100.

[4] D’Arrigo, R., et al. (2001). Medieval Climatic Anomaly in the Southern Hemisphere. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 165(1), 9-28.

[5] Bradley, R. S. (1999). Paleoclimatology: Reconstructing Climates of the Quaternary. Harcourt Brace.

[6] Fritts, H. C. (1976). Tree Rings and Climate. Academic Press.

[9] Pfister, C., & Brázdil, R. (1999). Climatic variability in sixteenth-century Europe and its social dimension: a synthesis. Climatic Change, 43(1), 5-53.

[10] Mann, M. E., et al. (2012). The role of climate in the rise and fall of civilizations: a climatic perspective on the environmental history of the Holocene. Philosophical Transactions of the Royal Society A, 370(1962), 2153-2183.

Időjárás térképek & webkamera

Követem: